Kép: Stájer Golding komlóval sörfőzés

fénykép egy olyan jelenetet ragad meg, amely átitatódik a történelemmel, a hagyományokkal és a kézművességgel, mintha ugyanúgy tartozna egy rusztikus 19. századi sörfőzdéhez, mint egy modern kézműves sörfőzdéhez. A kompozíció középpontjában egy nagy rézüst áll, széles pereme megcsillan a közeli ablakokon beszűrődő napfény aranyló fényében. Az üst erőteljesen fortyog, felülete a forrásban lévő sörlével kavarog, és belőle egyenletes gőzfelhő száll fel, amely kanyarog és csavarodik a meleg levegőbe. Ez a gőz magában hordozza a sörfőzés esszenciáját – a maláta édességének és a komló hamarosan felszabaduló aromáinak keverékét –, szinte kézzelfogható hangulatot teremtve, amely a szobát betöltő mámorító parfümre utal.

Ebbe a bugyborékoló edénybe egy sörfőző keze egy merőkanálnyi friss stájer Golding komlótobozt önt, melynek élénkzöld színe szinte világít a réz háttér előtt. A tobozok kecsesen gurulnak, ősz közepén, réteges felleveleik halványan csillognak a fényben, a nyersanyag és az átalakulás küszöbén egyensúlyozva. Ez pontosan az a pillanat, amikor a természet ajándéka, a komló elkezdi feltárni rejtett kincseit. A forrásban lévő sörlé hevében a tobozokban megbúvó lupulinmirigyek feloldódnak, illóolajokat és keserű vegyületeket szabadítva fel, amelyek alakítják a sör ízvilágát. A kép nemcsak egy cselekedetet, hanem egy alkímia pillanatát is megragadja – azt a pillanatot, amikor a komló feladja lényegét, hogy valami nagyobb részévé váljon.

üst körül a sörfőzők figyelmesen állnak, ropogós fehér kötényeikben, amelyek egyszerre hirdetik a tisztaságot és a hagyományt. Jelenlétük emberi kontextust kölcsönöz a jelenetnek, hangsúlyozva, hogy a sörfőzés, minden alapanyagoktól és felszerelésektől való függése ellenére, végső soron olyan emberek irányítják, akik értik az idő, a hőmérséklet és a technika finom kölcsönhatását. Az egyik sörfőző keze az üst közelében lebeg, stabilizálva a folyamatot, míg egy másik kissé hátrébb áll, karba tett kézzel, elgondolkodó intenzitással figyeli a folyamatot. Testtartásuk és arckifejezésük koncentrációt és a mesterség iránti csendes tiszteletet sugall, tudatában annak, hogy a komlóadagolás időzítése ugyanolyan fontos, mint maguk az alapanyagok. Különösen a stájer Golding komlók esetében – amelyeket finom fűszeres, gyógynövényes és gyengéd virágos jegyeikről ismernek – a sörfőzőnek a finomságot kell előcsalogatnia a nyers erő helyett, biztosítva, hogy a végső sör eleganciát és egyensúlyt mutasson.

szoba fénye ugyanilyen fontos szerepet játszik a hangulat kialakításában. Aranysugarak áradnak be a magas ablakokon, megcsillannak a felszálló gőzben, és egy olyan párát hoznak létre, amely egyszerre éteri és földelő érzést kelt. Lágyítja a szoba széleit, a sörfőzőket és a vízforralót egy olyan fényben fürdeti, amely a késő délutáni meleget idézi, amikor a napi munka a végéhez közeledik, de a művészi munka folytatódik. A réz, a gőz és a napfény kölcsönhatása festői jelleget kölcsönöz a jelenetnek, mintha egy mozgásba lendült csendélet lenne, a sörfőzés időtlen rituáléinak tablója.

Ami kibontakozik, az egy több szinten is megható kép. Felszínesen egy főzési lépés ábrázolása: a komló hozzáadása a sörléhez. Ezen belül azonban a hagyományról, a türelemről, valamint az emberek és az alapanyagok közötti kapcsolatról szóló meditációvá válik. A stájer Golding komló visszafogott eleganciájával nem a kortárs IPA-kra jellemző harsány, gyümölcsös komló. Ehelyett finomak, és gondos kezelést igényelnek ahhoz, hogy teljes potenciáljuk kibontakozzon. A sörfőzők figyelmessége, a rézüst szilárd jelenléte és a lágy, aranyló fény mind kiemeli ezt a visszafogottságot és egyensúlyt.

Az összhatás a tisztelet jegyében árad – a komló, a főzési folyamat és maga a sörfőzés aktusa iránt. Arra ösztönzi a nézőt, hogy ne csak a vizuális részleteknél, hanem a képzeletbeli, érzékszervi élményeknél is elidőzzen: a bográcsból felszálló földes, virágos arománál, a sörlében széteső tobozok ragacsos gyantájánál, a kész korsó sör várakozásánál, amely magában hordozza majd az adott pillanat jellegét. Ez egy olyan jelenet, ahol a természet, a kézművesség és a művészet találkozik, egyetlen, átalakító pillanatban rögzítve, amely meghatározza a sörfőzés lényegét.

A kép a következőhöz kapcsolódik: Komló a sörfőzésben: Styrian Golding